Avasfelsőfalu

Az Avas és a Gutin hegységek által közrezárt Avasi-medence központja, az Avasság legnagyobb és legjelentősebb települése, a „hetvenhét dombon” található, Avasfelsőfalu város. Közigazgatásilag még hozzá tartozik két település Lunaforrás vagy Lunatelep (Luna) és Túrvékonya (Tur). A Túr folyó által keresztülszelt település a DN 19 műúton 50 km-re található a megyeszékhelytől, ezen az úton tovább haladva Huta hágón keresztül érhetjük el  Máramarosszigetet. Vasúton is megközelíthető a Szatmárnémeti-Bikszád vonalon.

Első írásos említése 1270 után történt, Felsőfalu néven 1490-ben szerepelt először. A korán megtelepült falu a Meggyesaljai Móric család birtokának része volt, valószínű magyarok telepítették, de a 16. században már román többsége volt. A Móric család kihalta után a Drágfiak, Perényiek, Báthoriak és azok leszármazottai örökölték. A 18. században számos birtokosa volt.

A 20. század elejéig agrár jellegű község volt, akkor létesítették az első gyárat, egy ásványvízpalackozó üzemet, később az akkori község területén bányatermelés folyt.

Az iparosítás az ’50-es években különböző ágakban tevékenykedő egységek létrehozását eredményezte (kitermelőipar, fafeldolgozás, gépgyártás, élelmiszeripar, textilipar), a település fejlesztésének eredményeként pedig 1964-ben városi rangra emelték. Jelenleg számos vállalat és kereskedelmi egység működik a városban.

Gazdasága mellett jelentős oktatási és egészségügyi központ is, kiváló színvonalú elméleti líceum működik itt egyetlenként az Avasi-medencében, városi kórháza pedig a környékbeli falvakat is kiszolgálja.

Lakosainak száma 2002-ben 13870 volt, túlnyomó többségében, 95,12%, román nemzetiségűek lakják, 3,98% magyar, 0,51% roma, 0,39% egyéb.

Az Avas vidékének, melynek központja Avasfelsőfalu, néprajzi vonatkozásai, jellegzetes, máig megőrzött és gyakran használt népviselete, táncai, csujogatásai, és népszokásai egyediséget kölcsönöz ennek a térségnek, és ez képezi egyik legfőbb vonzerejét is. Ezt a sokszínű néprajzi egységet hivatott bemutatni a város szabadtéri múzeuma., megkülönböztetik a környező Mint az Avasság központja otthont ad az Avasságot bemutató szabadtéri néprajzi múzeumnak. A város központjában elhelyezkedő múzeum az Avasság építészetét (fatemplom és teljes gazdaságok), tárgyi kultúráját (szőttesek, népviselet, kerámia, bútorok, eszközök) igyekszik bemutatni, a múzeum „élő” részében pedig agrár-ipari emlékeket tekinthetnek meg és próbálhatnak ki, a vámfalui kerámia készítését is megismerhetjük. A kulturális központot nemrégiben PHARE pályázati alapokból felújították és modernizálták.

A múzeumban számos fotográfiáját állították ki Ioniţă G. Andron - néprajzos, fotóművésznek, akinek több folyóiratban jelent meg fényképe a tájegységről, albuma is jelent meg az Avasról. Emléktáblája van Avasfelsőfaluban a házán, ahol haláláig élt.

A városban szobra áll Mihai Eminescu költőnek és Iuliu Maniu politikusnak is.

Az avasi emberek vallásosságát mutatja a településen található templomainak nagy száma. Legrégibb temploma ortodox, 1847-1857 között épült barokkos stílusban, de a településen ortodox, görög-katolikus, római-katolikus, református, baptista,  Jehova Tanúi felekezeteknek is van templomuk.

Avasfelsőfalu kitűnő kiinduló pontja a környéki kirándulásoknak, a Túr vagy a Nagy Tálna folyók völgyén a Timpa hegy vagy a Kisköves csúcsára eljutva számos kiránduló útvonalat bejárhatunk, megkóstolhatjuk a környék ásványvizeit. A lunaforrási idegenforgalmi övezet kiépítésére PHARE pályázatot nyert a megye, hamarosan el kell készülnie a sípályának.

A 2006-ban a város kezdeményezésére jött létre az Avas vidéke kistérségi társulás, melynek további tíz község az alapító tagja, céljuk az infrastruktúra fejlesztése mellett a térség népszerűsítése?

A városban született Góth Móric (1873–1939?) Hollandiába települt festőművész, képei közül néhány portré a Megyei Művészeti Múzeum tulajdonában van.

Műemlékek:

• Avasfelsőfalu - „Az Istenszülő születése” ortodox templom