Vetés
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A magyar határig elnyúló krasznaközi község Szatmárnémetitől 12 km-re nyugatra található, a DN 19, majd a DJ 60-as út mentén, a Szamos folyó bal partján. Három település alkotja a közigazgatási egységet, melyhez hozzá tartozik a községközponton, Vetésen kívül Óvári (Oar) és Újtelep (Decebal). A Romániában lezajlott legutóbbi népszámláláskor ennek a községnek 4475 lakosa volt. Nemzetiségi összetételét tekintve 48,78%-a románnak vallotta magát, 45,81% magyarnak, de ezen kívül jelentős roma (2,59%) és ukrán (2,56%) közösség él a községben. Ez utóbbi nemzetiséget figyelembe véve a községek közül Szatmár megyében a harmadik legnépesebb ukrán közösség Vetés községben él.
Vetés falu első említése 1238-ból való. A tatárjáráskor elpusztult, majd később újra települt. A Kaplony nembeli Vetési (Wethéssy) család birtokolta évszázadokon át, időközben a település többek között a leányági örökösödés miatt is számos birtokost nyert az említett család mellett. A szatmári vár közelsége miatt nagyon sok támadásban volt része, törökök, tatárok, lengyelek, a német várőrség pusztításától szenvedett, emellett pedig járványok is tizedelték lakosságát. Vetés település nevét a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc egyik eseményével kapcsolatban is említik. Rákóczi itteni táborából bocsátotta ki az ún. „vetési pátenst” 1703 augusztus 28-án, mely a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és azok családjait mentesítette minden földesúri szolgáltatás és közteher alól.
A 18. század második felétől a lassú fejlődés időszaka következett, melyet aztán a világháborúk eseményei zavartak meg, jelenleg lakosainak száma 1834 fő.
Az elmúlt időket idézi református temploma, melyet 1460-ban építtetett Vetési (Wethéssy) Albert (1410?-1486?) veszprémi püspök, diplomata, kinek címere az épület déli falán található. A gótikus stílusban épült egyhajós templomhoz a tornyot később toldották. A falu másik temploma, az ortodox vallás híveit szolgáló, 1911-ben épült. A római katolikus istenházát 1960-ban építették, búcsúja Sarlós Boldogasszony napján van. A még romos állapotában is látványos Szerdahelyi kúria (1867-ben épült) hívja fel magára a figyelmet a településen.
A község gazdasági életét tekintve a megyeszékhely közelsége több nagybefektetőt is vonzott, egy ipari park is működik a közigazgatási egységben. Azon kevés falusi település közé tartozik, ahol gyakorlatilag nem létezik munkanélküliség. A nagyobb ipari létesítmények mellett kisebb kereskedelmi egységek is működnek a község településein, és mezőgazdasági termelés is folyik.
Kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt, kisebb halastavai és a Szamos kitűnő horgászati célpont.
Vetés falu első említése 1238-ból való. A tatárjáráskor elpusztult, majd később újra települt. A Kaplony nembeli Vetési (Wethéssy) család birtokolta évszázadokon át, időközben a település többek között a leányági örökösödés miatt is számos birtokost nyert az említett család mellett. A szatmári vár közelsége miatt nagyon sok támadásban volt része, törökök, tatárok, lengyelek, a német várőrség pusztításától szenvedett, emellett pedig járványok is tizedelték lakosságát. Vetés település nevét a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc egyik eseményével kapcsolatban is említik. Rákóczi itteni táborából bocsátotta ki az ún. „vetési pátenst” 1703 augusztus 28-án, mely a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és azok családjait mentesítette minden földesúri szolgáltatás és közteher alól.
A 18. század második felétől a lassú fejlődés időszaka következett, melyet aztán a világháborúk eseményei zavartak meg, jelenleg lakosainak száma 1834 fő.
Az elmúlt időket idézi református temploma, melyet 1460-ban építtetett Vetési (Wethéssy) Albert (1410?-1486?) veszprémi püspök, diplomata, kinek címere az épület déli falán található. A gótikus stílusban épült egyhajós templomhoz a tornyot később toldották. A falu másik temploma, az ortodox vallás híveit szolgáló, 1911-ben épült. A római katolikus istenházát 1960-ban építették, búcsúja Sarlós Boldogasszony napján van. A még romos állapotában is látványos Szerdahelyi kúria (1867-ben épült) hívja fel magára a figyelmet a településen.
A község gazdasági életét tekintve a megyeszékhely közelsége több nagybefektetőt is vonzott, egy ipari park is működik a közigazgatási egységben. Azon kevés falusi település közé tartozik, ahol gyakorlatilag nem létezik munkanélküliség. A nagyobb ipari létesítmények mellett kisebb kereskedelmi egységek is működnek a község településein, és mezőgazdasági termelés is folyik.
Kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt, kisebb halastavai és a Szamos kitűnő horgászati célpont.
