A középkori templom Szt. Miklósnak volt szentelve, az itteni pap a 14. században pápai tizedet fizetett. A jelenlegi gótikus épület egyhajós, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Kívülről támpillérek erősítik, a szentély bordás keresztboltozattal ellátott. Szirmay szerint 1460-ban építtette az itteni birtokos családból
származó Vetési Albert, veszprémi püspök. A templom a 19. század második felében nem volt vakolva, ekkor figyelték meg, hogy szépen faragott kváderkövekből épült, azt is följegyezték, hogy ekkor a toronynak még épített, homorú oldalú, nyolcszögalapú gúla sisakja, és késő-reneszánsz pártázata volt. A torony egyébként együtt épülhetett a hajóval, erről tanúskodott egykori bélletes nyugati kapuja is. A templom ablakait később átalakították. Az 1790-es években többször megújították az egész épületet, a torony jelenlegi formáját a 19. század végén, vagy a 20. század elején nyerte el. Egyik harangját 1905-ben, a másikat 1935-ben öntötték. (TSz).
A középkori templom Szt. Miklósnak volt szentelve, az itteni pap a 14. században pápai tizedet fizetett. A jelenlegi gótikus épület egyhajós, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Kívülről támpillérek erősítik, a szentély bordás keresztboltozattal ellátott. Szirmay szerint 1460-ban építtette az itteni birtokos családból
származó Vetési Albert, veszprémi püspök. A templom a 19. század második felében nem volt vakolva, ekkor figyelték meg, hogy szépen faragott kváderkövekből épült, azt is följegyezték, hogy ekkor a toronynak még épített, homorú oldalú, nyolcszögalapú gúla sisakja, és késő-reneszánsz pártázata volt. A torony egyébként együtt épülhetett a hajóval, erről tanúskodott egykori bélletes nyugati kapuja is. A templom ablakait később átalakították. Az 1790-es években többször megújították az egész épületet, a torony jelenlegi formáját a 19. század végén, vagy a 20. század elején nyerte el. Egyik harangját 1905-ben, a másikat 1935-ben öntötték. (TSz).