Mezőterem

Az Érmelléken, Szatmárnémetitől 44, Nagykárolytól 8 km-re a 108M jelzésű úton, az Ér völgyében fekszik. A községközpont vasúton is megközelíthető a Nagykároly–Tasnád vonalon.
A község lakossága a 2002-es népszámláláskor 2358 fő volt, melynek 48,21%-a román, 29,43%-a magyar, 14,07%- német és 8,05%-a roma.
A község települései: Mezőterem (Tiream 1615 lakos) községközpont, Portelek (Portiţa 233 lakos) és Vezend (Vezendiu 510 lakos).
Mezőteremről viszonylag korán, már 1215-ből van írásos adat. Mezőterem a középkorban a Kaplony nemzetség birtoka volt. Ebből a nemzetségből származnak a legfontosabb szatmári megyei nemesi családok, közöttük a Károlyiak, akiknek birtokába kerül Mezőterem is. Mezőteremre a 18. században a Károlyiak svábokat telepítenek a szomszédos községekből. A falu temploma egyike azon keveseknek, amelyet reformátusból alakítottak át katolikussá a svábok megérkezése után, 1777-ben. 1945-ben a településről lakosainak jelentős részét, 295 személyt deportáltak a Szovjetunióba.
Mezőterem ma álló a Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt római katolikus temploma 1859-ben, ortodox temploma pedig 1770-ben épült. Látható még egy 1890-ben épült római katolikus kápolna is.
A Mezőterem környéki kiváló minőségű földek meghatározták a község agrárjellegét.