Érszakácsi
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A Tasnádi halomvidéken elterülő község a megyeszékhelytől 68 km távolságra helyezkedik el, ha az E81-es, majd az 1F úton közelítjük meg, de Nagykároly és Tasnád érintésével is elérhető. Vasúti összeköttetése is van Szatmárnémetivel, a Nagykároly-Zsibó vasútvonal mentén található. A Kekec patak által átszelt község két települést foglal magába, Érszakácsihoz tartozik Kegye (Chegea) falu. Az 1337 lélekszámú község a legkisebb lakosságszámú a Szatmár megyei közigazgatási egységek közül. Ami nemzetiségi megoszlását illeti, közel fele magyarnak vallotta magát (49,13%), 38,07%-a románnak és 12,04% roma nemzetiségűnek. Ezen kívül élnek itt kis számban szlovákok, akiknek őseit a 19. században telepítettek ide.
A községközpontot, Érszakácsit már 1240-ben említik a korabeli okiratok. Területén korábbi kultúrák nyomait is felfedezték, számos bronzlelet került a felszínre.
A Közép-Szolnok, majd Szilágy megyéhez tartozó falut számos birtokos bírta, kik közül mai életére legjelentősebb hatással a Bölöniek voltak. Az ő nevükhöz fűződik a református templom és az eklektikus, neoklasszicista kastély építése, ez utóbbi 1880 körül épült, és a polgármesteri hivatalnak és egyéb intézményeknek ad otthont (könyvtár, posta). A 17. században az előző templom a faluval együtt elpusztult a törökök dúlásakor. Faluképét uraló új református temploma 1760-ban épült barokk stílusban. Festett bútorzatát (a padelőket, a karzatmellvédet, a karzatfeljárót és a Mózesszéket) stilizált virágmotívumok díszítik, mennyezete kazettás. Egyik harangja 15. századi, megrepedt és a templomban helyezték el, felirata „Sancte francisce ora pro nobis” (Szent Ferenc, könyörögj érettünk).
Másik temploma az ortodox vallású híveket szolgálja, 1921-ben épült, Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. Előtte fatemplomuk volt.
Érszakácsi a község nagyobbik települése, 1100 lakos él a területén.
A község életét a mezőgazdaság jellemzi, növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt. Növénykultúrái közül a szántóföldiek mellett jelentős a gyümölcstermesztés is. A községben van Európa legnagyobb vadkörte ültetvénye (235 hektár), gyümölcsét pálinkakészítésre használják. Kisebb ipari és kereskedelmi egységek is működnek a községben.
Mivel a közigazgatási egységet több oldalról erdő veszi körül, kedvelt, vadban gazdag vadászati célpont. Erdészháza ezt az igényt igyekszik kiszolgálni.
Fejlesztések révén kedvelt turisztikai célterületté alakíthatnák. Tagja a Tasnádi Kistréségnek, mely szervezetnek egyik legfontosabb célja a terület összehangolt fejlesztése.
A községközpontot, Érszakácsit már 1240-ben említik a korabeli okiratok. Területén korábbi kultúrák nyomait is felfedezték, számos bronzlelet került a felszínre.
A Közép-Szolnok, majd Szilágy megyéhez tartozó falut számos birtokos bírta, kik közül mai életére legjelentősebb hatással a Bölöniek voltak. Az ő nevükhöz fűződik a református templom és az eklektikus, neoklasszicista kastély építése, ez utóbbi 1880 körül épült, és a polgármesteri hivatalnak és egyéb intézményeknek ad otthont (könyvtár, posta). A 17. században az előző templom a faluval együtt elpusztult a törökök dúlásakor. Faluképét uraló új református temploma 1760-ban épült barokk stílusban. Festett bútorzatát (a padelőket, a karzatmellvédet, a karzatfeljárót és a Mózesszéket) stilizált virágmotívumok díszítik, mennyezete kazettás. Egyik harangja 15. századi, megrepedt és a templomban helyezték el, felirata „Sancte francisce ora pro nobis” (Szent Ferenc, könyörögj érettünk).
Másik temploma az ortodox vallású híveket szolgálja, 1921-ben épült, Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. Előtte fatemplomuk volt.
Érszakácsi a község nagyobbik települése, 1100 lakos él a területén.
A község életét a mezőgazdaság jellemzi, növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt. Növénykultúrái közül a szántóföldiek mellett jelentős a gyümölcstermesztés is. A községben van Európa legnagyobb vadkörte ültetvénye (235 hektár), gyümölcsét pálinkakészítésre használják. Kisebb ipari és kereskedelmi egységek is működnek a községben.
Mivel a közigazgatási egységet több oldalról erdő veszi körül, kedvelt, vadban gazdag vadászati célpont. Erdészháza ezt az igényt igyekszik kiszolgálni.
Fejlesztések révén kedvelt turisztikai célterületté alakíthatnák. Tagja a Tasnádi Kistréségnek, mely szervezetnek egyik legfontosabb célja a terület összehangolt fejlesztése.
