Piskolt
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A megye legnyugatibb községe, a DN 19 (E671) úton 56 km-re található Szatmárnémetitől, Bihar megye határán, Nagykárolytól 17 km-re dél-nyugatra. Vasúton is megközelíthető a Szatmárnémetit Nagyváraddal összekötő vasútvonalon, Reszege megállóval. A község területének nagy része a Nagykárolyi Homokháton terül el és elnyúlik egészen a magyar- határig. Piskolt községet három település alkotja: a községnek is nevet adó közigazgatási központ Piskolt, Reszege (Resighea) és Liget (Scărişoara Nouă).
A község lakosságszáma 2002-ben 3263 fő volt, kiknek 61,9%-a románnak vallotta magát, 24,39% volt a magyarok és 13,26% a romák aránya. Egykor jelentős zsidó közösség élt a faluban, mára már csak sírjaik jelzik emléküket.
Piskolt települést először 1329-ben említik az ismert írott források, de sokkal korábban megtelepült hely volt. Bizonyítják ezt gazdag régészeti lelőhelyei, elsősorban bronzkori és kelta leletek. Legjelentősebb ezek közül a 185 sírból álló kelta temetője és négy, földbe mélyített kelta lakóház maradványai.
Piskolt már 1454-ben vámszedő hely volt, Szatmár vármegyéhez tartozott, de a későbbiekben leggyakrabban Bihar megyéhez sorolták. Legjelentősebb földesurai a Rhédeyek és Komáromyak, majd később a Gorove család, kiknek még mindig áll kastélyuk, jelenleg Uray kastélynak nevezik.
A település legrégibb épülete református temploma, mely a 13-14. században épülhetett. Többször jelentős módosításokat szenvedett. Tornyába be van építve egy bárányt ábrázoló kő dombormú mely a reformátusok jelképe. Az 1834-es földrengéskor a templom komolyan megsérült, tornyát át kellett építeni.
Ortodox temploma 1860-ban épült és Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel.
Római katolikus kápolnáját 1935-ben építették, Gyümölcsoltó Boldogasszony a titulusa.
Görög katolikus templomát 2002-ben szentelték fel Péter és Pál apostolok tiszteletére.
Piskolton született Sárváry Pál (1765-1846) filozófus, matematikus, fizikus, a debreceni Református Kollégiumban a magyarnak, mint oktatási nyelvnek a bevezetője.
Ami a község gazdasági tevékenységeit illeti, előkelő helyet foglal el benne a mezőgazdaság. Gabona, zöldség és gyümölcs kultúrái (legismertebb ezek közül a dinnye) jelentősek, de a homokon szőlőültetvényeket is találunk. Egykoron jelentős dohánytermelő és szárító egységek léteztek. Kisebb kereskedelmi és ipari egységek működnek a község területén. Piskolt határában földgáz kitermelő szondák működnek, és a fúrásokkor termálvizet is találtak, melyet egyelőre nem hasznosítanak. A környéki akácerdőkbe virágzás idején sok méhcsaládot szállítanak kitűnő méze miatt. A község tagja a Nagykároly Környéki Községek Egyesületének.
A község lakosságszáma 2002-ben 3263 fő volt, kiknek 61,9%-a románnak vallotta magát, 24,39% volt a magyarok és 13,26% a romák aránya. Egykor jelentős zsidó közösség élt a faluban, mára már csak sírjaik jelzik emléküket.
Piskolt települést először 1329-ben említik az ismert írott források, de sokkal korábban megtelepült hely volt. Bizonyítják ezt gazdag régészeti lelőhelyei, elsősorban bronzkori és kelta leletek. Legjelentősebb ezek közül a 185 sírból álló kelta temetője és négy, földbe mélyített kelta lakóház maradványai.
Piskolt már 1454-ben vámszedő hely volt, Szatmár vármegyéhez tartozott, de a későbbiekben leggyakrabban Bihar megyéhez sorolták. Legjelentősebb földesurai a Rhédeyek és Komáromyak, majd később a Gorove család, kiknek még mindig áll kastélyuk, jelenleg Uray kastélynak nevezik.
A település legrégibb épülete református temploma, mely a 13-14. században épülhetett. Többször jelentős módosításokat szenvedett. Tornyába be van építve egy bárányt ábrázoló kő dombormú mely a reformátusok jelképe. Az 1834-es földrengéskor a templom komolyan megsérült, tornyát át kellett építeni.
Ortodox temploma 1860-ban épült és Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel.
Római katolikus kápolnáját 1935-ben építették, Gyümölcsoltó Boldogasszony a titulusa.
Görög katolikus templomát 2002-ben szentelték fel Péter és Pál apostolok tiszteletére.
Piskolton született Sárváry Pál (1765-1846) filozófus, matematikus, fizikus, a debreceni Református Kollégiumban a magyarnak, mint oktatási nyelvnek a bevezetője.
Ami a község gazdasági tevékenységeit illeti, előkelő helyet foglal el benne a mezőgazdaság. Gabona, zöldség és gyümölcs kultúrái (legismertebb ezek közül a dinnye) jelentősek, de a homokon szőlőültetvényeket is találunk. Egykoron jelentős dohánytermelő és szárító egységek léteztek. Kisebb kereskedelmi és ipari egységek működnek a község területén. Piskolt határában földgáz kitermelő szondák működnek, és a fúrásokkor termálvizet is találtak, melyet egyelőre nem hasznosítanak. A környéki akácerdőkbe virágzás idején sok méhcsaládot szállítanak kitűnő méze miatt. A község tagja a Nagykároly Környéki Községek Egyesületének.
