Krasznabéltek
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
Krasznabéltek (Beltiug) a Krasznaköz és a Szatmári Bükk találkozásánál, a megyeszékhelytől 35 km-re délre helyezkedik el, az E81 főút mentén. A Kraszna mentén fekvő község 6 települést foglal magába, a községközponton kívül hozzá tartozik még Géres (Ghirişa), Szakasz (Răteşti), Gyöngy (Giungi), Krasznasándorfalu (Şandra) és Alsó-Boldád (Bolda).
Béltek község lélekszáma 2002-ben 3278 fő volt, ennek egyharmada román (33,64%), egyharmada magyar (33,37%) 15,07% német és sváb és 13,36% roma, és egyéb.
1216-ban szerepel először írott forrásokban Krasznabéltek neve. Krasznabéltek Erdőd után a legnagyobb falu volt az erdődi uradalomban. 1414-ben, igen korán vásártartási jogot kapott, 1475-ben pedig már oppidumként szerepel a dokumentumokban. A Drágfiak birtokába került a 15. században, előnevüket is ebből a településnévből képezték, így lettek bélteki Drágfiak. Az övék volt kihalásukig, amikor visszaszállt a királyra. 1633-ban Prépostváry Zsigmond kapott rá királyi adományt (az ő síremlékének egy része van beépítve a római katolikus templom oltárába), és családja birtokolta 1723-ig, amikor eladják a Károlyi családnak. Mint a legtöbb birtokukhoz tartozó településre, ide is svábokat telepít a Károlyi család. 1730-ban az itt élő magyarokat áttelepítik Dobrára, Erdődről pedig átköltöznek a svábok. Fejlett jómódú község lett a 19. századra, jelentős szőlőültetvényekkel. 1862-ben egy tűzvész felemésztette az egész falut, a hagyomány szerint csak két ház menekült meg összesen. Az egykor teljes mértékben sváb község német eredetű lakossága a 20. században jelentősen megfogyatkozott. A második világháború végén több mint 200 lakost kényszermunkára hurcoltak, kik közül sokan nem tértek vissza, később pedig az anyaországba való kivándorlási hullám apasztotta a német közösséget.
A falu főútjának közvetlen közelében található a település legrégibb műemléke, az 1482-ben Drágfi Bertalan támogatásával építtetett templom. Az 1862-es tűzvészkor az építmény komoly károkat szenvedett. 1913-ban újjáépítették, megnagyobbították, aképpen, hogy az eredeti főhajóra keresztben egy új templomhajót építettek, így a régi kereszthajó lett. Szent László tiszteletére van felszentelve (a falu hagyománya szerint 1086-ban, mikor a besenyők ellen viselt háborút itt tartózkodott hadseregével).
Mihály és Gábor Arkangyalok tiszteletére felszentelt ortodox temploma 1937-ben épült.
A község alapvető megélhetési forrása a mezőgazdaság. Még Károlyi Sándor idejében telepítettek szőlőt a község területére, mára igazi vonzerőt képviselnek az együttesen többszáz hektáron elterülő szőlősei, és számtalan borospincéje. Krasznabélteken egy borászati cég minőségi borokat gyárt és palackoz és a nemzetközi piacokon is forgalmazza .
A községközpont határában található Béltek-fürdő, ahol már a 18. században hasznosították a felszínre törő gyógyhatású termálvizet. Egy közelmúltban elnyert PHARE pályázat révén a fürdőt működőképessé teszik, és egyéb beruházások révén a helyi vezetés tervei szerint egy komplex üdülőközpontot hoznak létre.
A községközpontban működik egy Fúvószenekar, mely nagyon népszerű a megyében és a megye határain kívül is.
Béltek község lélekszáma 2002-ben 3278 fő volt, ennek egyharmada román (33,64%), egyharmada magyar (33,37%) 15,07% német és sváb és 13,36% roma, és egyéb.
1216-ban szerepel először írott forrásokban Krasznabéltek neve. Krasznabéltek Erdőd után a legnagyobb falu volt az erdődi uradalomban. 1414-ben, igen korán vásártartási jogot kapott, 1475-ben pedig már oppidumként szerepel a dokumentumokban. A Drágfiak birtokába került a 15. században, előnevüket is ebből a településnévből képezték, így lettek bélteki Drágfiak. Az övék volt kihalásukig, amikor visszaszállt a királyra. 1633-ban Prépostváry Zsigmond kapott rá királyi adományt (az ő síremlékének egy része van beépítve a római katolikus templom oltárába), és családja birtokolta 1723-ig, amikor eladják a Károlyi családnak. Mint a legtöbb birtokukhoz tartozó településre, ide is svábokat telepít a Károlyi család. 1730-ban az itt élő magyarokat áttelepítik Dobrára, Erdődről pedig átköltöznek a svábok. Fejlett jómódú község lett a 19. századra, jelentős szőlőültetvényekkel. 1862-ben egy tűzvész felemésztette az egész falut, a hagyomány szerint csak két ház menekült meg összesen. Az egykor teljes mértékben sváb község német eredetű lakossága a 20. században jelentősen megfogyatkozott. A második világháború végén több mint 200 lakost kényszermunkára hurcoltak, kik közül sokan nem tértek vissza, később pedig az anyaországba való kivándorlási hullám apasztotta a német közösséget.
A falu főútjának közvetlen közelében található a település legrégibb műemléke, az 1482-ben Drágfi Bertalan támogatásával építtetett templom. Az 1862-es tűzvészkor az építmény komoly károkat szenvedett. 1913-ban újjáépítették, megnagyobbították, aképpen, hogy az eredeti főhajóra keresztben egy új templomhajót építettek, így a régi kereszthajó lett. Szent László tiszteletére van felszentelve (a falu hagyománya szerint 1086-ban, mikor a besenyők ellen viselt háborút itt tartózkodott hadseregével).
Mihály és Gábor Arkangyalok tiszteletére felszentelt ortodox temploma 1937-ben épült.
A község alapvető megélhetési forrása a mezőgazdaság. Még Károlyi Sándor idejében telepítettek szőlőt a község területére, mára igazi vonzerőt képviselnek az együttesen többszáz hektáron elterülő szőlősei, és számtalan borospincéje. Krasznabélteken egy borászati cég minőségi borokat gyárt és palackoz és a nemzetközi piacokon is forgalmazza .
A községközpont határában található Béltek-fürdő, ahol már a 18. században hasznosították a felszínre törő gyógyhatású termálvizet. Egy közelmúltban elnyert PHARE pályázat révén a fürdőt működőképessé teszik, és egyéb beruházások révén a helyi vezetés tervei szerint egy komplex üdülőközpontot hoznak létre.
A községközpontban működik egy Fúvószenekar, mely nagyon népszerű a megyében és a megye határain kívül is.
