Az egykor fürdővizeiről híres Bikszád falu fölött, az Avas hegység peremén, festői környezetben helyezkedik el a Szt. Péter és Pál főapostoloknak szentelt monostor. Bizonyos források szerint a kolostort 1700-ban alapította az Áthosz-hegyről érkezett Izajás szerzetes, aki 1701-ben, a környékbeli nemesekkel és papokkal támadt konfliktusa során gyilkosság áldozata lett. A monostort 1702-ben újraalapították görög katolikus bazilita szerzetesek, a felszentelésre ugyanazon év június 12-én került sor. Ők kezdték el építtetni a fatemplom helyére az új kőtemplomot, amelyen négy kőműves dolgozott, egyikük Jacobus Simmeth, a munkácsi építőmester fia volt. A nyugati homlokzati toronnyal, két klirosszal ellátott, csehsüveg-boltozattal fedett templomot, építési felirata szerint, 1771-ben szentelték fel. A főbejárat előtti timpanonos
előcsarnok, a toronyhoz csatolt kórusfeljáró, valamint a szentély keleti oldalához épített sekrestye későbbi eredetű. A monostor a 19. század végén leégett, az egyemeletes, L alakú új épületét az akkori igumen, Pásztory Árkád építtette. Ebben az időben a templomot is fölújították, új toronysisak készült. A korábbi fatemplom ikonosztázának Istenszülő ikonja a barokk templom kegyképévé vált, amelyet a 19. század elején épült ikonosztáz királyi ajtaja fölött helyeztek el. A monostorban évente háromszor tartottak búcsút, a főapostolok (jún. 29.), valamint az Istenszülő elhunyta (aug. 15.) és születése ünnepén (szept. 8). A monostort, amelyben nyomda is működött, 1948-ban felszámolták, a templomot bezárták. 1981 és 1989 között az ortodox szerzetesek újra használatba vették a kolostort, a templomot fölújították, teljesen új berendezést és kifestést kapott. Ikonosztázát Ady József faragta, amely előtt a kegykép egyik másolatát is elhelyezték. (TSz).Irodalom:
Rus, Emanuil, Mănăstirea Bixad, Oradea, 1995.
Haiduc Vămeanul, Gheorghe, Monografia Mănăstirii Bixad din Ţara-Oaşului, Cluj Napoca, 2005.
Terdik Szilveszter, A bikszádi monostor kegyképének eredete (Originea icoanei de la Mănăstirea din Bixad), in Végsheö Tamás szerk., „Rómából Hungáriába”, Nyíregyháza, 2007.
